Hazánkban a Munka Törvénykönyve előírja, hogy a munkavállaló csak olyan feladatra alkalmazható, ami az egészségére, a testi alkatára és fejlettségére tekintettel van, valamint káros hatást nem gyakorol rá. A munkáltató a dolgozó munkába állása előtt, illetve időközönként vagy soron kívül köteles az ingyenes munkaköri alkalmassági vizsgálatot lehetővé tenni az üzemorvosi rendelésen.

A munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálat szabályait, illetve annak megállapítását, hogy egy adott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység a dolgozó számára milyen igénybevételt jelent, továbbá, hogy annak képes-e megfelelni, a jogalkotók rendeletben határozták meg - tudtuk meg dr. Fekete Ildikó szakjogásztól.

A munkáltató a foglalkozás megkezdése előtt köteles a munkavállalónak az üzemorvossal való találkozást, konzultációt lehetővé tenni, amit alkalmassági orvosi vizsgálat is kísér. A munkavállaló ezen a kontrollon köteles megjelenni, mert ha nem tesz eleget a különböző egészségügyi ellenőrzéseknek, nem állhat munkába. Másrészt akkor lehet szükség rá, ha a munkakörülmények, munkahelyi tevékenységek megváltoznak, vagyis a korábbitól nagyobb megterheléssel járó feladatot bíznak a dolgozóra.

A munkavállaló minden esetben köteles részt venni ezen a vizsgálaton?

Dr. Fekete Ildikó: A munkavállaló köteles a munkáltató utasításait követni. A dolgozó az utasítást akkor tagadhatja meg, ha annak végrehajtása más személy egészségét, vagy a környezetet közvetlenül, illetve súlyosan veszélyeztetné. Akkor is megtagadhatja a leendő dolgozó az üzemorvosi ellenőrzést, ha annak végrehajtása a munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik. Olyan esetre értendő, amikor az orvosi vizsgálat nem a Munkatörvénykönyv (Mt.) előírása szerint történik az adott munkakört tekintve, hanem mondvacsinált indokkal.

Ez azt is jelentheti, hogy a bolti eladónak, például minden szükséges vizsgálaton túl kell lennie, de akkor, ha ezek közt nincs például a pszichiátriai vizsgálat, akkor azt megtagadhatja?

Dr. Fekete Ildikó: Igen, ezt is jelenheti, mivel ez inkább provokációnak tekinthető, ha csak nem tanúsít olyan magatartást az illető, ami alapján a munkaadó ezt indokoltnak látja. Az üzemorvosi vizsgálat már a szerződéskötés után történik, így ezzel indítani a még el sem kezdett tevékenységet, nem életszerű, de volt már rá példa. Ebben az esetben bírósághoz fordulhat a munkavállaló, csakhogy ezzel, vélhetően meg is határozta a további foglalkoztatását az elmérgesedett viszony miatt.

Mikor kérhet a munkaadó soron kívüli egészségügyi, üzemorvosi vizsgálatot?

Dr. Fekete Ildikó: Ha valamilyen rendkívüli, előre nem várt esemény következik be. Ha hosszas táppénz után tér vissza dolgozni a beosztott, és betegsége vagy munkahelyi balesete esetleg olyan egészségkárosodással járt, ami lehet, hogy nem teszi alkalmassá a régi munkaköre betöltésére. Az üzemorvos ezt a már meglévő, a táppénz alatt készült szakorvosi ambuláns lapok, a tényleges fizikai vizsgálat, és munkavállalóval történő találkozás és vizsgálat alapján állapíthatja meg. Soron kívüli vizsgálatot kérhet a munkaadó, ha a dolgozó állapotában, munkavégzés közben látható, és tartós mentális vagy általános egészségromlás fennállását vélelmezi, amely rossz, esetleg fenyegető hatással van a munkavállaló, vagy a munkatársak biztonságára vagy testi-lelki épségére, egészségére. Egyébként hosszasan lehetne sorolni a törvényi előírás szerint, hogy milyen esetekben, vagy csak kivételes esetekben kérhet soron kívüli üzemorvosi vizsgálatot a munkaadó.

KÖTELEZŐ FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK

a szolgáltató végzi a külön jogszabályban meghatározott munkaköri alkalmassági vizsgálatokat, és kezdeményezi az ehhez szükséges szakorvosi vizsgálatokat, kivizsgálja, a külön jogszabályban meghatározottak szerint a foglalkozási megbetegedéseket, a fokozott expozíciónak kitett eseteket, vizsgálja a munkavégzés egészségkárosító hatásait, végzi az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos tanácsadást, végzi a munkavállalók munkakörülményeivel kapcsolatos felvilágosítást, végzi az egyes foglalkozási csoportokra előírt időszakos orvosi vizsgálatokat, előírásszerűen vezeti a dolgozók foglalkozás-egészségügyi nyilvántartását, végzi a megváltozott munkaképességű dolgozók alkalmazási feltételeinek vizsgálatát, kivizsgálja a foglalkozási megbetegedéseket, illetve annak gyanúját, megszervezi a speciális vizsgálatokat és lefolytatja a jogszabályban rögzített eljárásokat, eleget tesz a foglalkozás-egészségüggyel kapcsolatos valamennyi jelentési kötelezettségének, részt vesz a munkahelyi veszélyforrások feltárásában, az elsősegélynyújtás és a sürgős orvosi ellátás megszervezésében, az elsősegélynyújtók szakmai felkészítésében, a munka- és egészségvédelmi szemléken a megbízó telephelyén, továbbá a védőoltások megszervezésében.

Mi történik akkor, ha a munkavállaló szándékosan vagy feledékenységből nem vesz részt a kötelező üzemorvosi vizsgálaton?

Dr. Fekete Ildikó: Amennyiben a munkavállaló nem teljesíti a munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatot, és a mulasztását sem tudja indokolni vagy igazolni, ezzel megakadályozza, hogy a munkáltató a jogszabályból származó kötelezettségének eleget tegyen. A munkáltató felmondással élhet ilyen esetben, de nem jellemző, hogy ne tudják tisztázni a vizsgálatról való távolmaradás okát, és arra ne adjon újabb esélyt a munkaadó. Ezt humánus módon szokták tisztázni.

Mikor kell időszakos orvosi alkalmassági vizsgálaton megjelenni?

Dr. Fekete Ildikó: Akkor, ha a munkavállaló még nem töltötte be a 18. életévét; ha a már betöltötte a munkaköréhez meghatározott nyugdíjkorhatárt, de lehetősége van továbbdolgozni; ha a munkavégzés veszéllyel és fokozott terheléssel jár, ami a dolgozó bioritmusát, egészségi állapotát fenyegetheti. Ha pedig valaki nem biztosítja a dolgozói számára az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkakörnyezetet és munkavégzést, valamint az ingyenes üzemorvosi vizsgálatot, azokra a paragrafusokban rögzített munkavédelmi bírságot szabnak ki.

Miből áll az üzemorvosi vizsgálat?

Dr. Hornyák Lajos üzemorvos és háziorvos a következőkről számolt be érdeklődésünkre: - A foglalkozás-egészségügyi vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a dolgozó alkalmas-e az adott munkakör betöltésére, illetve folytatására, ha bármi okból távol maradt a munkavégzésétől. A törvényileg előírt, kötelező foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok az alábbi lépésekből állnak: a munkavállaló korábbi betegségeinek megismerése, az esetleges munkahelyi ártalmak feltérképezése a dolgozó szemszögéből, fizikális vizsgálat, vérnyomásmérés, látásvizsgálat, hallásvizsgálat, idegrendszeri rutinvizsgálat, tüdőszűrés a kijelölt tüdőszűrő állomáson, az adott munkavégzéshez kötött egyéb, speciális szűrővizsgálatok, meglévő betegségek ismeretében kontrollvizsgálat kérése (a laborvizsgálat és vércukorszint mérés mellett a bőrgyógyászati, kardiológiai, reumatológiai, gasztroenterológiai és neurológiai vizsgálatok a leggyakoribbak), az alkalmassági vizsgálatról a munkaadó elsőfokú alkalmassági véleményt kap, a vizsgálat dokumentációját (törzslap) az üzemorvos őrzi papíralapon, számítógépes rendszerben. Léteznek költségtérítéses szűrővizsgálatok is, melyeket egyes munkaadó cégek magukra vállalnak - ilyen lehet a menedzserszűrés, a fogászati vizsgálat és- kezelés, esetenként a reumatológiai- vagy mozgásszervi kontroll, és a számítógép használata során keletkező, esetleges látásromlás ellenőrzése. A menedzserszűrés elérhető társadalombiztosítási keretből is.