Hazánkban a Munka Törvénykönyve előírja, hogy a munkavállalók kizárólag olyan feladatra alkalmazhatók, ami az egészségükre, a testi alkatukra és fejlettségükre tekintettel van, és káros hatás nem éri őket.

A munkáltató a dolgozó munkába állása előtt, illetve időközönként vagy soron kívül köteles az ingyenes foglalkozás-egészségügyi, alkalmassági vizsgálatot lehetővé tenni az üzemorvosi rendelésen. Ennek az orvosi vizsgálatnak a szabályait, illetve annak megállapítását, hogy egy adott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység a dolgozó számára milyen igénybevételt jelent s hogy képes e megfelelni, a jogalkotók rendeletben határozták meg. A törvény szerint a munkáltatónak kötelező üzemorvosi komplex vizsgálatot biztosítani a munkavállaló számára. S ezt követően kiadni a nyilatkozatot az alkalmasságról vagy annak ellenkezőjéről.

A dolgozónak akkor is foglalkozás-egészségügyi vizsgálatra kell mennie, ha tartós táppénzről vagy GYES-ről, GYED-ről tér vissza dolgozni. Az ehhez szükséges beutalót a munkahelyen adják ki, időpontot legtöbbször a dolgozónak kell egyeztetnie az üzemorvossal. A koronavírus-világjárvány ideje alatt ez az egészségügyi ellátás is szünetelt, május első hetében azonban újraindultak az üzemorvosi vizsgálatok, immár a nem sürgős ellátások nyújtására. Ezekben a rendelőkben is kötelező betartani az alapvető higiénés szabályokat, szájmaszkot viselni, és a várókban található, falra szerelt, flakonos kézfertőtlenítőt használni.

A munkáltató a foglalkozás megkezdése előtt köteles a munkavállalónak az üzemorvossal való találkozást, konzultációt lehetővé tenni, amit alkalmassági orvosi vizsgálat is kísér. A munkavállalónak ezen a vizsgálaton meg kell jelennie, egyébként nem állhat munkába. Más esetben akkor lehet szükség rá, ha a munkakörülmények megváltoznak, vagyis a dolgozó a korábbitól nagyobb megterhelésnek lenne kitéve. A dolgozó ezt az utasítást akkor tagadhatja meg, ha annak elvégzése saját magát, más személyt vagy a környezetet veszélyezteti. Akkor is megtagadhatja a leendő dolgozó az üzemorvosi ellenőrzést, ha annak végrehajtása nincs összefüggésben a munkakör betöltésével vagy a munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik – tudtuk meg dr. Kálmán Márta munkajogásztól, aki elmondta azt is: – Ha a munkavállaló például közalkalmazott, és tartós táppénzről tér vissza dolgozni, előtte az üzemorvosi vizsgálatra minden leletét vinnie kell, amit a betegsége alatt orvosai kiállítottak. Ha úgy ítéli meg az üzemorvos, hogy a táppénz lejárta ellenére a dolgozó nem gyógyult meg, mert súlyosan sérült a karja, a lába, a gerince vagy bármely testrésze, ami újabb operációval korrigálható lehet, de az adott egészségi állapotában a munkakörét nem tudná biztonsággal ellátni, a „NEM ALKALMAS” szakvéleményt írják a vizsgálati lapra.

Tovább bonyolítja a helyzetet, ha bármilyen segédeszközt használ a dolgozó, ami lehet bot, mankó, kar-, lábrögzítő, s csak ezek segítségével képes közlekedni, tevékenykedni, hiába járt le a táppénzjogosultsága, nem tekinthető alkalmasnak a munkavégzésre. Ez különösen érvényes a pedagógusokra és az egészségügyi dolgozókra. A jogszabály azonban nem tesz jelentős különbséget e tekintetben. A vonatkozó szabályokat viszont meghatározza.

MILYEN FELADATOT LÁT EL PONTOSAN AZ ÜZEMORVOS?

Az ingyenes szolgálat feladatai sorába preventív, megelőző orvosi feladatok tartoznak. Sokan nem tudják, hogy az üzemorvosok elsődleges feladatai közé tartozik: az egészséges munkakörnyezet „kialakításának” figyelemmel követése, az egészségkárosodás megakadályozása. Az évenkénti kötelező vizsgálat alól senki nem térhet ki. A vizsgálat során vérnyomás-, testsúlymérés történik, tüdőszűrés a kijelölt helyen, labor-, látásvizsgálat, de az orvos kérhet ultrahangos kontrollt is. Figyelemmel kell lennie a dolgozó mentális, fizikai, szellemi egészségére is, illetve a munkakörnyezeti kóroki tényezőkre. Ezek lehetnek kémiaiak, fizikaiak, biológiaiak, pszicho-szociálisak, melyek esetén ki kell deríteni, hogy a dolgozók egészsége nem károsodott-e, s megfelelő védőöltözékben és -felszereléssel végzik-e a napi munkájukat. Az üzemorvosok is tájékozódnak az „elektronikus egészségügyi térben”, így napjainkban már mindenkiről elegendő alapinformáció áll rendelkezésükre, mely áttekintése jogszerű – magyarázta dr. Rácz Julianna, foglalkozás-egészségügyi főorvos. A jelenleg csendesebb szakaszban lévő koronavírus-világjárvány során a távmunka kényszerű és népszerű foglalkoztatási forma lett. S hogy erre ki alkalmas és ki nem, az üzemorvos azt is képes eldönteni. Ezzel sok esetben bátrabban élhetnének a munkaadók, ha a munkavállaló önhibáján kívül, egészségkárosodás miatt nem képes a központi munkahelyére eljutni.

Mit tehet a dolgozó ebben a kiszolgáltatott állapotban, amikor vélhetően tudja, hogy alkalmatlan a korábbi munkakörének ellátására, hiszen fájdalmai vannak, nem gyógyult meg, de táppénzre nem jogosult, mert azt kimerítette?

Minden hasonló esetben alaposan tájékozódnia kell a munkavállalónak a munkáltatójától, továbbá a bérét kifizető helyen s ajánlatos jogász véleményét is meghallgatnia, ha önhibáján kívül rosszabb élethelyzetbe kerülne, mint a betegsége és a gyógykezelés előtt. Az mindenesetre bizonyos, hogy például a közalkalmazottaknak, ha az üzemorvos őt a betegsége után nem tartja alkalmasnak a korábbi munkakörének ellátására, a munkáltató köteles olyan munkakört felajánlani, ami az egészségét nem veszélyezteti, és az iskolai végzettségével összhangban van, és amit képes adott állapotában elvégezni. Vagyis a korábbi munkakörébe nem térhet vissza a teljes gyógyulásig, de munka nélkül sem maradhat. Ha olyan állást ajánl fel a munkáltató, amit nem fogad el a dolgozó, a végkielégítés kifizetésének lehetőségéről, menetéről kell tárgyalni. Csakhogy ebben az esetben a 30 napos felmondási idő alatt, amit nem mindenkor kell ledolgozni, a még gyógyulásra váró embernek máshol kell munkát találnia, hiszen fizetés nélkül nem maradhat. Ez a nehezebb része a folyamatnak. Az üzemorvosok előrelátóan, indokolt esetben, az orvosi leletek és az állapot alapján gyakorta felajánlják a leszázalékolás lehetőségét is. Az ehhez szükséges dokumentumot rögtön helyben kitöltik, hogy megkönnyítsék a szinte ellehetetlenült munkavállaló helyzetét, akinek a háziorvosához kell fordulnia elsőként. Ha szerencsésen alakul a munkába állás, nem kötelező a leszázalékolás folyamatát folytatni vagy elfogadni.

Miként döntik el, hogy az egyes munkakörökhöz milyen alkalmassági, üzemorvosi vizsgálatot kell elvégezni?

A jogalkotók rendeletben határozták meg a munkaköri alkalmassági vizsgálat szabályait, valamint annak megállapítását, hogy az adott munkahelyen végzett feladat a dolgozó számára milyen terhelést jelent. Fontos, hogy meg tud-e annak felelni egészségi állapotát tekintve. Senkit nem lehet olyan munkára kötelezni, aminek egészségi állapota miatt nem tud megfelelni vagy tovább rontaná az életminőségét. A szakmai alkalmasságot a munkaadó mérlegeli, hiszen annak alapján alkalmazza a leendő dolgozót. A szükséges orvosi vizsgálatokat a foglalkozás-egészségügyben rendelő szakorvos a Munka Törvénykönyvében (Mt.) előírtak alapján végzi el. A leletek, a diagnózisok ismeretében állítja ki az „ALAKALMAS” vagy „NEM ALKALMAS” szakvéleményt.

A MUNKAALKALMASSÁGI VIZSGÁLATOK TÍPUSAI

A Munkavédelemről szóló Törvény értelmében minden munkáltató köteles – egy fő alkalmazott esetén is – foglalkozás-egészségügyi ellátást biztosítani évente. Négyféle alkalmassági vizsgálatot különböztetünk meg, elvégzésük esedékessége alapján: Előzetes: amit a munkavállaló alkalmazásba lépése előtt kell elvégezni. Időszakos: ezt évente, felülvizsgálat keretében végzik. Soron kívüli: amit a munkáltató rendel el saját hatáskörében, megítélése szerint. Záró: amit rákkeltő anyagokkal dolgozóknál feltétlenül fontos elvégezni, ha a munkavállaló kilép a munkahelyéről. Erre akkor is fel kell hívni a munkáltató figyelmét, ha hajlamos lenne megfeledkezni róla.

A törvényben előírtak szerint az egyes kategóriákba a következő munkavállalók tartoznak:

Üzemorvosi vizsgálat “A” foglalkozás-egészségi kategóriába sorolt munkavállalók részére

• A bányászat, kohászat fizikai munkakörei, valamint azon nem-fizikai munkakörök munkavállalói, akik az “A” foglalkozás-egészségi osztályt indokló környezetben töltik munkaidejük több mint 50%-át.
• A rákkeltőkkel exponáltak, sugárzó anyagokkal, ismeretlen (mérgező hatásuk szempontjából kivizsgálatlan) anyagokkal dolgozók, állatkísérletes munkakörben foglalkoztatottak, korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatottak, munkaidő-kedvezményre jogosító expozícióban alkalmazott munkavállalók, a vasúti közlekedésben a forgalom lebonyolításával közvetlenül összefüggő, a légi és vízi közlekedésben szakszolgálati vizsgához kötött munkakörökben alkalmazott munkavállalók.

Üzemorvosi vizsgálat “B” foglalkozás-egészségi kategóriába sorolt munkavállalók

• Az alábbi gazdasági tevékenységek fizikai munkaköreinek munkavállalói: mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, építőipar, élelmiszerek és italok gyártása, dohánytermékek gyártása, textíliák gyártása, ruházati termékek gyártása, szőrmekikészítés és festés, bőrkikészítés, bőrtermékek és lábbeli gyártása, fafeldolgozás, kőolaj-feldolgozás és kokszgyártás, vegyi alapanyagok és termékek gyártása, gumi és műanyag termékek gyártása, nemfém ásványi termékek gyártása, nyersanyag visszanyerése hulladékból, szárazföldi és csővezetékes szállítás, vízi szállítás, légi szállítás, bútorgyártás, egészségügyi és szociális ellátás, állategészségügyi tevékenység, nyomdaipari termékek gyártása.
• Azok, akik a “B” foglalkozás-egészségi osztályt indokoló munkakörnyezetben töltik munkaidejük több mint 50 %-át.

Üzemorvosi vizsgálat “C” foglalkozás-egészségi kategóriába sorolt munkavállalók

• Az “A” foglalkozás-egészségi osztályba nem tartozó ág, ágazat, alágazat, szakágazat ipari, szolgáltató, kutató, illetve számítástechnikai tevékenységgel kapcsolatos fizikai munkakörei,
• Valamint azon nem fizikai munkakörök munkavállalói, akik a “C” foglalkozás-egészségi osztályt indokoló munkakörnyezetben töltik munkaidejük több mint 50%-át.

Üzemorvosi vizsgálat “D” foglalkozás-egészségi kategóriába sorolt munkavállalók

• A kutatás-szervezési, kulturális, oktatási és egyéb adminisztratív tevékenységet végző munkavállalók.
• “A”, “B” és “C” foglalkozás-egészségi osztályba sorolt tevékenységek nem-fizikai munkaköreiben dolgozó, más osztályba nem sorolt munkavállalói.

Az egyes speciális munkakörökhöz tartozó további szűrővizsgálatokat is el tudjuk végezni az orvos javaslata alapján. Foglalkozás-egészségügyi szakorvosaink gépjárművezetéshez, lőfegyverviseléshez, valamint a nehéz- és könnyű gépkezeléshez szükséges orvosi alkalmassági vizsgálatot is végeznek. Ennek költségei a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás igénybe vevőjét terhelik.

Általános esetben az üzemorvosi vizsgálat a következő vizsgálatokból áll:

• Anamnézis vizsgálat (a páciens kikérdezése, kórtörténet felvétele)
• Vérnyomásmérés
• Belgyógyászati vizsgálat tapintással
• Általános szemvizsgálat (Kettesy tábla, színes könyv olvasása)

Felhívjuk figyelmét, hogy előfordulhat, hogy a véleményező orvos kiegészítő vizsgálatokat rendel el az alkalmasság, vagy ideiglenes alkalmasság megállapításához, melynek díját a fenti díjszabás nem tartalmazza.

Az üzemorvosi vizsgálat minden cég számára a törvény által előírtan kötelező. A vizsgálat az egyes foglalkozástípusok függvényében kategóriákra osztható. Az egyes kategóriák más és más szűrővizsgálatokat követelnek meg, annak megfelelően, hogy az adott kategóriában dolgozó munkavállalók milyen környezeti hatásoknak vannak kitéve, illetve hogy ezek a hatások mely szerveket, szervrendszereket érinthetik.

Az üzemorvosi szolgáltatás vagy hivatalos nevén foglakozás-egészségügyi szolgáltatás a munkáltató által finanszírozott, valamennyi munkavállalója számára kötelezően előírt, megelőző jellegű orvosi vizsgálat, melyet a Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény rendel el.
A törvény betartásáért az OMMF (Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség) felelős és ha mulasztást tapasztal, akkor a céget 50.000-től fél millió forintig terjedő büntetésre ítélheti. A munkáltatók regisztrálását és ellenőrzését 2007 óta végzi az OMMF, így ez a szerv az, ami hatóságként ellátja a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok munkavédelmi feladatokra kiterjedő szakmai irányítását és ellenőrzését is.

A törvény szerint a munkáltatóknak üzemorvost kell biztosítani a munkavállalók számára, hogy azok feladataikat megfelelően láthassák el. ez két módon történhet: egyrészt úgy, hogy a munkáltató maga tart fenn egy ilyen jellegű szolgálatot vagy más, külső szolgáltatót vesz igénybe. Utóbbi esetben térítési díjat kell fizetni ezekért a szolgáltatásokért

De mit is csinál pontosan az üzemorvos?

A szolgálat feladatai közé preventív, megelőző feladatok tartoznak. Egy üzemorvos elsődleges feladata az egészséges munkakörnyezet kialakítása és az egészségkárosodások megelőzése. Az üzemorvosnak kell felderíteni a munkahelyi megterhelés mértékét és típusát (fizikai, szellemi, lelki), illetve a munkakörnyezeti kóroki tényezőket is, melyek lehetnek kémiaiak, fizikaiak, biológiaiak, pszichoszociálisak, ergonómiaiak. Ezeket folyamatosan kell ellenőriznie, illetve, ha valami probléma lépne fel, akkor meg kell találni a módszert, amivel a körülmények olyan szinten tarthatók, melyeken a dolgozók egészsége nem károsodik. Az üzemorvosnak kell ellenőriznie a munkavállalók egészségét is, sőt az üzemorvos részt vesz a munkavédelmi üzembehelyezésben és a munkahelyi baleset kivizsgálásában is. A munkáltatókat munkahigiéniai tanácsadással segíti, és a feladatai közé tartozik a veszélyhelyzetek megelőzése is.

Maga a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás vagy az üzemorvosi tevékenység a foglalkozás-egészségügyi szolgálat által végzett szolgáltatói tevékenység.

A  tevékenység preventív vagyis megelőző szolgáltatást jelent, melynek célja a munkavállalók egészségének és biztonságának megőrzése. Az üzemorvos feladata éppen ezért a munkakörnyezeti kóroki tényezők felkutatása és azok megszüntetése, illetve folyamatos ellenőrzése. Az üzemorvos jogkörébe tartozik, hogy javaslatot adjon az egészséget megőrző módszerek használatáról, a munka megfelelő adaptálásához, hogy az még jobban igazodjon a munkavállalók képességeihez testi, szellemi és lelki állapotuknak megfelelően, illetve a munkavállalók egészségének ellenőrzéséhez.

Ezenfelül az üzemorvos elvégez egy besorolást is, mely során kategorizálja a munkáltatót tevénykenységének veszélyességét illetően. Az üzemorvosnak fontos egészségnevelő funkciói is vannak: feladata az egészség védelme, melyet a WHO úgy határoz meg, hogy “az egészség a betegség hiánya, teljes testi, szellemi és szociális jólét.” Ezen túlmenően az üzemorvos végzi el az egészségmegőrzés folyamatát is, a módot, mely során az emberek egészségüket fokozottan kézben tarthatják és tökéletesíthetik.

Az üzemorvos helye az egészségnevelésben:

•  befolyásolja a munkakörnyezet egészségkárosító tényezőit
•  felméri az életmódbeli egészséget károsító szokásokat és ezzel kapcsolatban tanácsot ad.
•  megelőzi és kiszűri az idült betegségeket

A tanácsadás történhet

• Írásos formában ( plakát, faliújság, levelezés ).
• Élőszavas ( beszélgetés, előadás, kerekasztal ).
• Szemléltetés, bemutatás ( filmek vetítése, kiállítás ).
• Gyakoroltató ( szituációs helyzetek, versenyek ).

Főbb egészségnevelési témái lehetnek:

• Egészséges életmód: – dohányzás, alkoholfogyasztás, drogfogyasztás, testmozgás, táplálkozás.
• Népegészségi betegségek megelőzése, rizikójának csökkentése: – szív – érrendszeri betegségek, cukorbetegségek, daganatos betegségek, ízületi, degeneratív betegségek stb..

1. melléklet a 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelethez

1.1. A 2. § (3) bekezdése szerinti díjak

1.1.1. A munkáltató által eltérő megállapodás hiányában fizetendő díjak:

1.1.2. A munkaügyi központ, valamint a szakképző intézmény által – eltérő megállapodás hiányában – fizetendő díjak:

A munkaügyi központ, valamint a szakképző intézmény által beutalt személy

1. munkaköri alkalmassági vizsgálata a közhasznú munka előkészítése érdekében 1800 Ft/fő/eset;
2. szakmai alkalmassági vizsgálata beiskolázás előkészítése érdekében 2500 Ft/fő/eset;
3. szakmai alkalmassági vizsgálata munkaközvetítés előkészítése érdekében 2800 Ft/fő/eset;

4.

1.1.3. A települési önkormányzat által a rendelkezésre állási támogatásra jogosultak közcélú foglalkoztatása esetén a beutalt személy munkaköri alkalmassági vizsgálatának díja – eltérő megállapodás hiányában – 1900 Ft/fő/eset.

1.2. Munkahigiénés vizsgálatok

1.2.1. Munkakörnyezeti műszeres vizsgálatok:

1. a) munkahelyi kémiai kóroki tényezők (gázok, gőzök, aerosolok, porok okozta légszennyeződés)

– mennyiségi,

– minőségi

vizsgálata;

1. b) munkahelyi fizikai kóroki tényezők közül

– zajszint,

– infra- és ultrahang szintek

– (egész test) rezgésterhelés,

– kéz-kar rezgésterhelés,

– a megvilágítás világítástechnikai jellemzőinek,

– elektromágneses tér jellemzői,

– magas légköri nyomáson végzett munka,

– ionizáló és nem ionizáló sugárzásszintek

meghatározása;

1. c) zárt, telepített munkahelyeken a klímatényezők meghatározása;
2. d) fizikai megterhelés-igénybevétel vizsgálata.

1.2.2. Biológiai expozíciós mutatók vizsgálata a külön jogszabályban meghatározott expozíciós mutatók alapján:

2. melléklet a 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelethez

Jelentés a munkavállalói létszámról

Kelt: ………………………………….

……………………………..

a szolgálat vezetője

3. melléklet a 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelethez

A foglalkozás-egészségügyi szolgálat által ellátandó munkavállalói létszámok

A főműszak-időben biztosítani kell a szolgálatban egy orvos és egy ápoló jelenlétét:

1. a) „A” foglalkozás-egészségi osztály esetén az 1000 munkavállalónként,
2. b) „B” foglalkozás-egészségi osztály esetén az 1200 munkavállalónként,
3. c) „C” foglalkozás-egészségi osztály esetén az 1500 munkavállalónként,
4. d) „D” foglalkozás-egészségi osztály esetén a 2000 munkavállalónként.

Ha az ellátandó munkavállalók egynél több foglalkozás-egészségi osztályból kerülnek ki, az egy szolgálat által ellátható létszámot a következő képlet segítségével kell kiszámítani:

ahol: Ae, Be, Ce, De az ellátandó munkavállalók száma az A-D foglalkozás-egészségi osztályokból, A, B, C, D az A-D foglalkozás-egészségi osztály létszámhatárainak számértékei.

Ha F=100±20, akkor egy főműszakidőben rendelkezésre álló orvost és egy ápolót kell biztosítani.

4. melléklet a 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelethez

A tevékenységek foglalkozás-egészségi osztályba sorolása

„A” foglalkozás-egészségi osztály

fizikai munkakörei, valamint azon nem fizikai munkakörök munkavállalói, akik az „A” foglalkozás-egészségi osztályt indokló munkakörnyezetben töltik munkaidejük több mint 50%-át.

3. Ugyanebbe a foglalkozás-egészségi osztályba sorolandó:

3.1. rákkeltőkkel exponáltak,

3.2. sugárzó anyagokkal,

3.3. ismeretlen (mérgező hatásuk szempontjából kivizsgálatlan) anyagokkal dolgozók,

3.4. állatkísérletes munkakörökben foglalkoztatottak,

3.5. korkedvezményre jogosító munkakörökben foglalkoztatottak,

3.6. munkaidő-kedvezményre jogosító expozícióban alkalmazott munkavállalók,

3.7. a vasúti közlekedésben a forgalom lebonyolításával közvetlenül összefüggő, a légi és vízi közlekedésben szakszolgálati vizsgához kötött munkakörökben alkalmazott munkavállalók,

függetlenül a tevékenység ágazati osztályától.

„B” foglalkozás-egészségi osztály

fizikai munkakörei, valamint azon nem fizikai munkakörök munkavállalói, akik a „B” foglalkozás-egészségi osztályt indokló munkakörnyezetben töltik munkaidejük több mint 50%-át.

„C” foglalkozás-egészségi osztály

Ebbe a foglalkozás-egészségi osztályba sorolandók az „A” foglalkozás-egészségi osztályba nem tartozó ág, ágazat, alágazat, szakágazat

1. ipari,
2. szolgáltató,
3. kutató,
4. számítástechnikai tevékenységgel kapcsolatos

fizikai munkakörei, valamint azon nem fizikai munkakörök munkavállalói, a „C” foglalkozás-egészségi osztályt indokló munkakörnyezetben töltik munkaidejük több mint 50%-át.

„D” foglalkozás-egészségi osztály

Ebbe a foglalkozás-egészségi osztályba sorolandók a

1. kutatás-szervezési,
2. kulturális,
3. oktatási,
4. egyéb adminisztratív

tevékenységet végző munkavállalók, továbbá az „A”, a „B” és a „C” foglalkozás-egészségi osztályba sorolt tevékenységek nem fizikai munkaköreiben dolgozó, más osztályokba nem sorolt munkavállalói.

89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet
a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról

1. § E rendelet hatálya
2. a) munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) hatálya alá tartozó munkáltatókra – ide nem értve a honvédség, a rendőrség, a hivatásos állami és önkormányzati tűzoltóság, a polgári védelem, a büntetés-végrehajtás szerveit, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat -, és
3. b) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben, továbbá végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásával összefüggésben a megyei (fővárosi) munkaügyi központokra és kirendeltségeire, valamint a települési önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatással összefüggésben a települési önkormányzatokra, és
4. c) a szakképzést folytató intézményekre – ide nem értve a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-a (1) bekezdésének a)-c) pontjai szerinti intézményeket (a továbbiakban: szakképző intézmény) -, és
5. d) a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtókra terjed ki.
6. § (1) A Mvt. 58. §-a szerinti foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtása a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok (a továbbiakban: szolgálat) feladatkörébe tartozik.

(2)-(4)

(5) A foglalkozás-egészségügyi szolgáltató, illetve a szolgáltatást nyújtó orvos személyében bekövetkezett változás esetén a szolgáltatást korábban nyújtó szolgáltató, illetve orvos köteles a foglalkozás-egészségügyi feladatok ellátásához szükséges dokumentumokat – egészségügyi adatok esetében az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezéseire figyelemmel – a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást biztosító szolgáltató részére átadni.

(6)

(7) Ha a szakmai alkalmassági vizsgálatra beutalt munkanélküli vizsgálata alkalmatlan minősítéssel zárul, és emiatt a foglalkoztathatóság vizsgálatára kerül sor, a munkaügyi központ – eltérő megállapodás hiányában – a foglalkoztathatóság vizsgálatának a megállapodásuk szerinti térítési díját köteles megfizetni.

(8) Az egészségkárosító kockázatok meghatározásához és nyomon követéséhez szükséges, az 1. melléklet 1.2. pontja szerinti munkahigiénés vizsgálatért fizetendő térítés összegéről a megrendelő és a vizsgálatot végző megállapodik.

3. § (1) Azok a munkáltatók, amelyek nem tartanak fenn szolgálatot, továbbá a regionális munkaügyi központok, a települési önkormányzatok és a szakképző intézmények a jogszabályban meghatározott feladatok elvégzése ellenében – a díj mértékére vonatkozó jogszabályi előírás vagy a szolgáltatást nyújtóval kötött eltérő megállapodásuk hiányában – az 1. mellékletben meghatározott ajánlott térítési díjat fizetik a szolgáltatást nyújtónak.

(2) A foglalkoztathatósági szakvéleményezés díjtételét a térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló jogszabály határozza meg.

4. §(1)-(2)

(3) A szolgálat alapfeladatainak ellátásához – a 3. mellékletben meghatározott létszámok esetén – legalább egy, teljes munkaidőben rendelkezésre álló orvost és ápolót kell biztosítani.

5. § (1) A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást elsősorban a munkavégzés helyén vagy annak közelében kell biztosítani.

(2) Amennyiben egy munkahelyen az „A” és „B” foglalkozás-egészségi osztályba tartozó munkavállalók száma egy műszakban 300 fő feletti, a munkahely szerint illetékes munkavédelmi felügyelőség foglalkozás-egészségügyi szakápolói ellátásnak helyszíni biztosítását – beleértve az elsősegélynyújtás feltételeit is – írhatja elő.

6. § (1) A foglalkozás-egészségi osztályba történő besorolás szempontrendszerét a 4. melléklet tartalmazza.

(2) Az (1) bekezdés szerinti besorolást a munkáltató a szolgálat vagy a munkavédelmi felügyelőség véleményének figyelembevételével készíti el.

(3) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat biztosításával kapcsolatos hatósági ellenőrzési jogkört a munkavédelmi felügyelőség gyakorolja.

7. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Azoknak is üzemorvoshoz kell menniük, akiket új munkahelyük a járvány idején távmunkában foglalkoztat. A minisztérium szerint nincs kivétel, mások a szabályok módosítását sürgetik.

Sokakat kényszerszabadságra küldtek, sokan az állásukat is elveszítették a koronavírus terjedése miatt. Vannak azonban olyanok is, akiknek éppen a járvány idején sikerül elhelyezkedniük. A lapunknak nyilatkozó fiatal férfit például nemrég vették fel egy állami hivatalhoz, a közeljövőben kell munkába állnia.
Öröme nem teljesen felhőtlen. A körülményekre tekintettel az ilyenkor szokásos formaságokat elektronikus úton intézték, munkaköre reményei szerint lehetővé teszi, hogy a vészhelyzet elmúltáig otthonról dolgozhasson. „Csak éppen a minap értesítést kaptam arról, hogy kötelező részt vennem üzemorvosi vizsgálaton” – mondta a férfi, aki nem szeretné, ha személye beazonosítható lenne. Kérte, még azt se írjuk le, hogy melyik városban, az ország melyik részén él.
Az üzemorvosi vizsgálatot ráadásul egy kórházban végeznék el, ahol (bár nyilván elkülönített részlegen) koronavírusos betegeket is ápolnak. A férfi érthető okokból – a kormány, az operatív törzs és az országos tisztifőorvos ajánlásait követve – kerülni akarja a kontaktust idegenekkel, ahogyan azt máskülönben teszi hetek óta. Munkahelyén sajnálkozva közölték vele, hogy ebben az esetben erre nincs lehetőség, jogszabályi kötelezettség, hogy az üzemorvosi vizsgálaton meg kell jelennie.
A férfi már csak azért is furcsállja a dolgot, mert tudomása van egy másik állami hivatalról, ahol az évente előírt, szintén kötelező szokásos üzemorvosi vizsgálatokat a koronavírus miatt elhalasztották. A szóban forgó kórházban telefonon azt a tájékoztatást kapta, hogy amennyiben a munkahely kéri, a rendkívüli helyzet miatt el lehet tekinteni a munkába álláskor esedékes vizsgálattól.
Lapunk értesülése szerint egy Budapesten működő multicégnél pontosan ez történt. Egy pályakezdő nő az elmúlt hetekben kapott állást, azóta otthon („home office”-ban) dolgozik. A cégnél nem ragaszkodtak az üzemorvosi vizsgálat elvégzéséhez.
A jogi helyzet tisztázására kérdéseket küldtünk az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi). A Népszavának adott válaszában a tárca kitért rá, hogy a „foglalkozás-egészségügyi alapszolgálatokkal kapcsolatos” közlemény megtalálható a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján. Ennek értelmében – a nemzetgazdaság működőképességének megtartása érdekében és az érintett munkavállalók védelme miatt – csak az úgynevezett időszakos orvosi vizsgálatok halaszthatók el a járványhelyzetben.
Ez azt jelenti – magyarázta az Emmi –, hogy kizárólag a „már munkaviszonyban álló és a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott esetekben előírt” (döntően évente ismétlődő) vizsgálatok elvégzése maradhat el időlegesen.
Viszont arra, aki most lép be egy új munkahelyre, változatlanul vonatkozik az „előzetes munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálat elvégzésének kötelezettsége”, e nélkül nem foglalkoztatható. A minisztérium szerint ennek a vizsgálatnak éppen az a célja és azért nem elhagyható, mert ez alapján születik arról döntés, hogy adott egészségi állapotú munkavállaló, adott munkavégzési körülmények és feltételek mellett, adott munkakörben foglalkoztatható-e.
Ettől a munkáltató érvényesen nem térhet el – állapította meg az Emmi.
Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke ezzel szemben úgy látja, hogy a mostani helyzetben differenciáltabban kellene kezelni a kérdést. Vannak például elkerülhetetlen fizikai igénybevétellel és kontaktussal járó munkakörök, ilyen esetekben az üzemorvosi alkalmassági vizsgálat továbbra is elkerülhetetlen. Ha azonban a munkavállaló a feladatát távmunkában is el tudja látni – alkalmazása így senki számára nem jelent kockázatot –, akkor jelen körülmények között ajánlott és helyénvaló lenne eltekinteni attól, hogy személyesen vegyen részt a vizsgálaton.
Az „elektronikus egészségügyi térben” ma már mindenkiről elegendő alapinformáció áll rendelkezésre. Ezekhez az adatokhoz az üzemorvosok is hozzáférnek: Soós Adrianna szerint nincs akadálya annak, hogy valakiről megállapítsák, egészségi állapota alapján alkalmas-e távmunka végzésre.
Újabb rendkívüli járványügyi intézkedések várhatók. A FESZ elnöke reméli, hogy – az említett szempontokat figyelembe véve – a kormány az indokolt esetekben átmenetileg megszünteti a kötelező üzemorvosi vizsgálatot. Ehhez már egy minisztériumi rendelet is elegendő lenne. A döntés a foglalkoztatási helyzet javításához és a koronavírus elleni védekezéshez egyaránt hozzájárulna – hangsúlyozta Soós Adrianna.
A lapunk által megkérdezett, háziorvosi praxist is folytató üzemorvos teljes mértékig osztotta a szakszervezeti vezető véleményét. „Tökéletesen igaza van annak a munkavállalónak, aki járványhelyzetben kockázatosnak tartja, hogy üzemorvosi vizsgálatra menjen, különösen akkor, ha a vizsgálat kórházban történik” – jelentette ki név nélkül nyilatkozva a több évtizedes tapasztalatokkal bíró fővárosi üzemorvos. Nem látja be, miért kell ragaszkodni az üzemorvosi vizsgálathoz egyes munkakörök betöltésekor, így a távmunkánál, amely az elkövetkező hónapokban várhatóan egyre inkább elterjedt munkavégzési forma lesz. (Orbán Viktor miniszterelnök szombaton azt ígérte, hogy „annyi munkahelyet fogunk létrehozni, amennyit a koronavírus elpusztít”.)
Soós Adrianna említett még egy szempontot: a bizonyos munkaköröket érintő egyszerűsítés valószínűleg nem járna nagyobb kockázattal, mint azok az intézkedések – például műtétek halasztása, laborvizsgálatok korlátozása, rendelések elmaradása –, amelyeket eddig hoztak a járvány csökkentése érdekében.

Mikor van szükség üzemorvosi vizsgálatra?

Ha lejárt az egészségügyi kiskönyv érvényessége, vagy az időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálata, illetve munkahelyet vált szükség van új vizsgálatra. Keresse fel cége szerződött foglalkozás-egészségügyi szakorvosát az új munkaalkalmassági vizsgálat céljából.

Mely cégeknek előírás az üzemorvosi vizsgálat?

Minden cégnek kötelező a munkaalkalmassági vizsgálat, kivéve az egy személyes cégeket

Egy személyes cég vagyok, szükségem van üzemorvosi vizsgálatra?

Nem, egyszemélyes cégnek nem szükséges a vizsgálat

Ki vállalja az üzemorvosi vizsgálat díját?

A vizsgálat díját minden esetben a Munkáltató téríti

Jelentkezhetek munkavállalóként üzemorvosi vizsgálatra?

Igen, amennyiben a Cég ahol dolgozik szerződött Partnerem.

Ha a munkáltató cég nem szerződött partnerem nincs törvényi lehetőségem az Ön ellátására

Mit kell magammal vinnem az üzemorvosi vizsgálatra?

A személyes iratait (személyi, TAJ, stb) ; ha van bármilyen fennálló betegsége a korábbi leleteit; amennyiben szemüveget hord kérem azt is hozza magával. Rendszeres gyógyszerszedés esetén ezek listáját, és hogy milyen dózisban szedi

Meddig érvényes az üzemorvosi vizsgálat?

Normál esetben egy évig. Az alkalmasságot indokolt orvosi esetben rövidebb időre korlátozzuk. Erről szóban is tájékoztatom és a munkaalkalmassági vizsgálaton is szerepel. A határidő lejártakor új vizsgálat szükséges, kérem erre hozza el a szakorvosi leleteit.

Munkahelyet váltottam, de van érvényes foglalkozás-egészségügyi kiskönyvem. Szükségem van az új vizsgálatra, ha munkát váltok? Hogyan zajlik ez?

Ha munkahelyet vált érvényes munkaalkalmassági vizsgálat esetén is új vizsgálat szükséges. A vizsgálatra kérem hozza el a korábbi leleteit, szemüvegét, stb...

OKJ-s tanfolyami hallgató vagyok, hova fordulhatok üzemorvosi vizsgálat céljából?

OKJ-s tanfolyami hallgató csak  foglalkozásegészségügyi szakellátó helyen tud üzemorvosii vizsgálatot kérni. (Pl. a  OMFI Nagyvárad tér)

Jogosítvány hosszabbítását ki végezheti?

A hatályos jogszabályok alapján a választott háziorvos, vagy annak korlátozottsága esetén helyettese, vagy a lakcím szerinti területi háziorvos, vagy esetleg a foglalkozás-egészségügyi szakorvos (azon Cég munkavállalója számára, akivel szerződésben áll.)

Mennyi ideig tart egy üzemorvosi vizsgálat?

Az üzemorvosi vizsgálat átlagosan 8-10 percig tart, függően a vizsgált személy kórtörténetétől. Minden esetben igyekszünk a vizsgált személyeket 10 perces beosztásokban helyezni, melyet a munkáltató erre illetékes személyével egyeztetünk annak érdekében, hogy a vizsgálat minél gördülékenyebben zajon.

Átlagosan miből tevődik össze egy üzemorvosi vizsgálat?

Minden üzemorvosi vizsgálaton a vizsgáló orvos felveszi a páciens kórtörténetét, az esetleges panaszairól. Belgyógyászati vizsgálatot követően megtörténik a vérnyomás és pulzus mérés, majd a színlátás vizsgálat és a látás élességi vizsgálat következik. Itt emelnénk ki, hogy munkakörtől és foglalkozástól- egészségügytől függően a vizsgálati körülmények változhatnak, bővülhetnek, sőt még arra is lehet példa, hogy az üzemorvos további szakorvosi vizsgálatokat rendelhet még el, annak érdekében, hogy az alkalmasságot megállapításának érdekében.

Az üzemorvosi vizsgálatnak a megléte mely félnek a felelőssége?

Minden esetben a munkáltató felelőssége, az, hogy olyan személyt alkalmazzon, aki az adott pozíció betöltésére alkalmas, tehát ennek értelmében a munkáltatónak kötelessége és felelőssége az alkalmassági vizsgálat megléte.
Mennyiben másabb a normál üzemorvosi vizsgálatnál az, ha egészségügyi kiskönyv.

kiállításával járó alkalmassági vizsgálaton veszünk részt?

Ebben az esetben szükséges az 1 évnél nem régebbi tüdőszűrő vizsgálat negatív eredménye, mely feltétele az egészségügyi kiskönyv kiállításának, ez az alap foglalkozás egészségügyi vizsgálat esetében nem szükségszerű.

Kinek kötelező, hogy legyen egészségügyi kiskönyve?

Azon munkakörök, melyeknél kötelező előírás az egészségügyi kiskönyv megléte, összefoglaltan megtalálható honlapunkon, de minden olyan munkakör, ahol egészségügyben, gyermekellátásban, vendéglátásban, állattenyésztésben, élelmiszer előállításban, kereskedelemben, ivóvíz ellátásban, gyógyszeriparban, vagy olyan munkakörben dolgoznak, ahol az emberi szervezetre ható, vagy azzal érintkezésbe kerülő terméket állítanak elő, kötelező!

Papír, Írószer, Irodaszer, Iskola és Hobby, Bútor, Üzemeltetés, Irodatechnika, Biztonságtechnika, Laptop

mobile telefon, laptop Papír Irodaszer Iskola és Hobby Bútor Üzemeltetés Irodatechnika Biztonságtechnika laptopok online marketingPapír, Írószer, Irodaszer, Iskola és Hobby, Bútor, Üzemeltetés, Irodatechnika, Biztonságtechnika és Laptop

Virágbolt, mágnes, iratmegsemmisítő, lime roller, ceruza, olló, tűzőgép, golyóstoll, permanens, ecsetfilc

roller mágnes iratmegsemmisítő lime roller ceruza olló tűzőgép golyóstoll permanens ecsetfilcVirágbolt, mágnes, iratmegsemmisítő, lime roller, ceruza, olló, tűzőgép, golyóstoll, permanens, ecsetfilc

feliratok, pompom, házassági évforduló, esküvői torta, lánybúcsú, farsangi jelmezek, halloween dekoráció, farsangi jelmez, mályva, pom pom

feliratok pompom házassági évforduló esküvői torta lánybúcsú farsangi jelmezek halloween dekoráció farsangi jelmez mályva pom pomfeliratok, pompom, házassági évforduló, esküvői torta, lánybúcsú, farsangi jelmezek, halloween dekoráció, farsangi jelmez, mályva, pom pom

Milyen jogszabály írja elő a foglalkozás –egészségügyi szabályokat?

Több jogszabály is érvényes a foglalkozás- egészségügyre, de alapvetően az 1993. évi XCIII., a Munkavédelemről szóló törvény fekteti le az alapvető rendelkezéseket a foglalkozás –egészségügyi szabályokat illetően, mely szerint a munkáltató köteles minden esetben biztosítani a munkavállaló számára a foglalkozás egészségügyi ellátást.

Abban az esetben, ha képernyő előtti munkavégzést folytatok, akkor szükséges számomra az általános üzemorvosi vizsgálaton kívül egyéb más vizsgálaton is részt vennem?

Igen szükséges. Azok az alkalmazottak, akik napi 4 óránál több időt töltenek monitor vagy képernyő előtt, jogszabálynak megfelelően kötelesek szemészeti alkalmassági vizsgálaton is részt venni. A szemészeti alkalmassági vizsgálat megléte is minden esetben a munkáltató felelőssége, melyet munkaügyi ellenőrzés keretében a hatóságok szintén ellenőrizhetnek.

A nem magyar anyanyelvű alkalmazottak vizsgálata, hogy történik?

Az idegen állampolgárságú és nem magyar nyelvet beszélő alkalmazottak üzemorvosi vizsgálatát egy a saját anyanyelvükön íródott kérdőív kitöltése előzi meg, melyben az alkalmazottak egyúttal nyilatkoznak az általuk ismert állapotukról, kórtörténetükről. Ezen nyilatkozatot egyébként a magyar állampolgároknak is ki kell tölteniük, mely sok esetben a munkáltatót is védi.

Hazánkban a Munka Törvénykönyve előírja, hogy a munkavállaló csak olyan feladatra alkalmazható, ami az egészségére, a testi alkatára és fejlettségére tekintettel van, valamint káros hatást nem gyakorol rá. A munkáltató a dolgozó munkába állása előtt, illetve időközönként vagy soron kívül köteles az ingyenes munkaköri alkalmassági vizsgálatot lehetővé tenni az üzemorvosi rendelésen.

A munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálat szabályait, illetve annak megállapítását, hogy egy adott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység a dolgozó számára milyen igénybevételt jelent, továbbá, hogy annak képes-e megfelelni, a jogalkotók rendeletben határozták meg - tudtuk meg dr. Fekete Ildikó szakjogásztól.

A munkáltató a foglalkozás megkezdése előtt köteles a munkavállalónak az üzemorvossal való találkozást, konzultációt lehetővé tenni, amit alkalmassági orvosi vizsgálat is kísér. A munkavállaló ezen a kontrollon köteles megjelenni, mert ha nem tesz eleget a különböző egészségügyi ellenőrzéseknek, nem állhat munkába. Másrészt akkor lehet szükség rá, ha a munkakörülmények, munkahelyi tevékenységek megváltoznak, vagyis a korábbitól nagyobb megterheléssel járó feladatot bíznak a dolgozóra.

A munkavállaló minden esetben köteles részt venni ezen a vizsgálaton?

Dr. Fekete Ildikó: A munkavállaló köteles a munkáltató utasításait követni. A dolgozó az utasítást akkor tagadhatja meg, ha annak végrehajtása más személy egészségét, vagy a környezetet közvetlenül, illetve súlyosan veszélyeztetné. Akkor is megtagadhatja a leendő dolgozó az üzemorvosi ellenőrzést, ha annak végrehajtása a munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik. Olyan esetre értendő, amikor az orvosi vizsgálat nem a Munkatörvénykönyv (Mt.) előírása szerint történik az adott munkakört tekintve, hanem mondvacsinált indokkal.

Ez azt is jelentheti, hogy a bolti eladónak, például minden szükséges vizsgálaton túl kell lennie, de akkor, ha ezek közt nincs például a pszichiátriai vizsgálat, akkor azt megtagadhatja?

Dr. Fekete Ildikó: Igen, ezt is jelenheti, mivel ez inkább provokációnak tekinthető, ha csak nem tanúsít olyan magatartást az illető, ami alapján a munkaadó ezt indokoltnak látja. Az üzemorvosi vizsgálat már a szerződéskötés után történik, így ezzel indítani a még el sem kezdett tevékenységet, nem életszerű, de volt már rá példa. Ebben az esetben bírósághoz fordulhat a munkavállaló, csakhogy ezzel, vélhetően meg is határozta a további foglalkoztatását az elmérgesedett viszony miatt.

Mikor kérhet a munkaadó soron kívüli egészségügyi, üzemorvosi vizsgálatot?

Dr. Fekete Ildikó: Ha valamilyen rendkívüli, előre nem várt esemény következik be. Ha hosszas táppénz után tér vissza dolgozni a beosztott, és betegsége vagy munkahelyi balesete esetleg olyan egészségkárosodással járt, ami lehet, hogy nem teszi alkalmassá a régi munkaköre betöltésére. Az üzemorvos ezt a már meglévő, a táppénz alatt készült szakorvosi ambuláns lapok, a tényleges fizikai vizsgálat, és munkavállalóval történő találkozás és vizsgálat alapján állapíthatja meg. Soron kívüli vizsgálatot kérhet a munkaadó, ha a dolgozó állapotában, munkavégzés közben látható, és tartós mentális vagy általános egészségromlás fennállását vélelmezi, amely rossz, esetleg fenyegető hatással van a munkavállaló, vagy a munkatársak biztonságára vagy testi-lelki épségére, egészségére. Egyébként hosszasan lehetne sorolni a törvényi előírás szerint, hogy milyen esetekben, vagy csak kivételes esetekben kérhet soron kívüli üzemorvosi vizsgálatot a munkaadó.

KÖTELEZŐ FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK

a szolgáltató végzi a külön jogszabályban meghatározott munkaköri alkalmassági vizsgálatokat, és kezdeményezi az ehhez szükséges szakorvosi vizsgálatokat, kivizsgálja, a külön jogszabályban meghatározottak szerint a foglalkozási megbetegedéseket, a fokozott expozíciónak kitett eseteket, vizsgálja a munkavégzés egészségkárosító hatásait, végzi az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos tanácsadást, végzi a munkavállalók munkakörülményeivel kapcsolatos felvilágosítást, végzi az egyes foglalkozási csoportokra előírt időszakos orvosi vizsgálatokat, előírásszerűen vezeti a dolgozók foglalkozás-egészségügyi nyilvántartását, végzi a megváltozott munkaképességű dolgozók alkalmazási feltételeinek vizsgálatát, kivizsgálja a foglalkozási megbetegedéseket, illetve annak gyanúját, megszervezi a speciális vizsgálatokat és lefolytatja a jogszabályban rögzített eljárásokat, eleget tesz a foglalkozás-egészségüggyel kapcsolatos valamennyi jelentési kötelezettségének, részt vesz a munkahelyi veszélyforrások feltárásában, az elsősegélynyújtás és a sürgős orvosi ellátás megszervezésében, az elsősegélynyújtók szakmai felkészítésében, a munka- és egészségvédelmi szemléken a megbízó telephelyén, továbbá a védőoltások megszervezésében.

Mi történik akkor, ha a munkavállaló szándékosan vagy feledékenységből nem vesz részt a kötelező üzemorvosi vizsgálaton?

Dr. Fekete Ildikó: Amennyiben a munkavállaló nem teljesíti a munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatot, és a mulasztását sem tudja indokolni vagy igazolni, ezzel megakadályozza, hogy a munkáltató a jogszabályból származó kötelezettségének eleget tegyen. A munkáltató felmondással élhet ilyen esetben, de nem jellemző, hogy ne tudják tisztázni a vizsgálatról való távolmaradás okát, és arra ne adjon újabb esélyt a munkaadó. Ezt humánus módon szokták tisztázni.

Mikor kell időszakos orvosi alkalmassági vizsgálaton megjelenni?

Dr. Fekete Ildikó: Akkor, ha a munkavállaló még nem töltötte be a 18. életévét; ha a már betöltötte a munkaköréhez meghatározott nyugdíjkorhatárt, de lehetősége van továbbdolgozni; ha a munkavégzés veszéllyel és fokozott terheléssel jár, ami a dolgozó bioritmusát, egészségi állapotát fenyegetheti. Ha pedig valaki nem biztosítja a dolgozói számára az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkakörnyezetet és munkavégzést, valamint az ingyenes üzemorvosi vizsgálatot, azokra a paragrafusokban rögzített munkavédelmi bírságot szabnak ki.

Miből áll az üzemorvosi vizsgálat?

Dr. Hornyák Lajos üzemorvos és háziorvos a következőkről számolt be érdeklődésünkre: - A foglalkozás-egészségügyi vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a dolgozó alkalmas-e az adott munkakör betöltésére, illetve folytatására, ha bármi okból távol maradt a munkavégzésétől. A törvényileg előírt, kötelező foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok az alábbi lépésekből állnak: a munkavállaló korábbi betegségeinek megismerése, az esetleges munkahelyi ártalmak feltérképezése a dolgozó szemszögéből, fizikális vizsgálat, vérnyomásmérés, látásvizsgálat, hallásvizsgálat, idegrendszeri rutinvizsgálat, tüdőszűrés a kijelölt tüdőszűrő állomáson, az adott munkavégzéshez kötött egyéb, speciális szűrővizsgálatok, meglévő betegségek ismeretében kontrollvizsgálat kérése (a laborvizsgálat és vércukorszint mérés mellett a bőrgyógyászati, kardiológiai, reumatológiai, gasztroenterológiai és neurológiai vizsgálatok a leggyakoribbak), az alkalmassági vizsgálatról a munkaadó elsőfokú alkalmassági véleményt kap, a vizsgálat dokumentációját (törzslap) az üzemorvos őrzi papíralapon, számítógépes rendszerben. Léteznek költségtérítéses szűrővizsgálatok is, melyeket egyes munkaadó cégek magukra vállalnak - ilyen lehet a menedzserszűrés, a fogászati vizsgálat és- kezelés, esetenként a reumatológiai- vagy mozgásszervi kontroll, és a számítógép használata során keletkező, esetleges látásromlás ellenőrzése. A menedzserszűrés elérhető társadalombiztosítási keretből is.

Miért fontos szerződést kötnie foglalkozás-egészségügyi szolgálattal?

A jelenleg hatályos (1993. évi XCIII. Munkavédelemről szóló Törvény) értelmében minden munkáltató köteles foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást (üzemorvost) biztosítani minden munkavállalója számára

Munkaügyi ellenőrzés során a következőket is vizsgálhatják:

• Rendelkezik-e érvényes szerződéssel foglalkozás-egészségügyi szolgáltatóval?
• Minden munkavállalója rendelkezik-e egy évnél nem régebbi munkaalkalmassági vizsgálattal?

Ezen vizsgálatok meglétét a helyi ÁNTSZ és a Munkaügyi felügyelet rendszeresen ellenőrzi. Szabálytalanság vagy hiányosság pénzbírságot vonhat maga után.

Mire kell számítani az üzemorvosi vizsgálaton?

A foglalkozás-egészségügyi vizsgálat lényege, hogy ellenőrizzük a munkavállalók egészségi állapotát, elsősorban preventív jelleggel.

A vizsgálat során a foglalkozás-egészségügyi szakorvos alaposan elvégez egy belgyógyászati vizsgálatot.

Munkakörtől függően egyéb kiegészítő szakvizsgálatok is történhetnek, ilyen például: EKG felvétel készítése, vércukor mérés, vizelet vizsgálat, zajos munkakörben dolgozók esetében szűrő jellegű hallásvizsgálat. Ezt követően az üzemorvos levonja a következtetéseket, majd meghatározza, hogy a munkavállaló alkalmas-e munkakörének betöltésére, illetve azt, hogy milyen gyakorisággal kell megismételni a foglalkozás-egészségügyi szakvizsgálatot.

Nagyon fontosnak tartom, hogy a munkavállalók megfelelően legyenek tájékoztatva egészségi állapotukról, illetve pontos információt kapjanak a belgyógyászati vizsgálat során észlelt esetleges eltérésekről, munkájukkal kapcsolatos higéniai kérdésekről. Továbbá kiemelkedően hangsúlyos feladatunknak tartjuk azt, hogy az új munkavállalókat informáljuk a védőeszközök szerepének fontosságáról az esetleges foglalkozási megbetegedések számának megelőzése érdekében.

Milyen szempontokat kell figyelembe venni az üzemorvosnak a munkavállaló orvosi vizsgálata során?

• A munkavégzésből és a munkakörnyezetből eredő megterhelés által okozott igénybevétele nem károsítja-e egészségét vagy lelki épségét, illetve, hogy nem befolyásolja-e kedvezőtlenül egészségi állapotát.
• Az idült betegsége vagy fogyatékossága ellenére is képes-e ellátni feladatát és nem okoz-e vele baleseti veszélyt.
• A járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű munkakörökben történő munkavégzés esetén személyi higiénés és egészségi állapota nem veszélyezteti-e mások egészségét, foglalkoztatható-e az adott munkakörben
• Milyen munkakörben és milyen feltételek mellett lehet őt alkalmazni az állapotrosszabbodás veszélye nélkül, ha megváltozott munkaképességű az egyén.
• Szenved-e olyan betegségben, ami rendszeres ellenőrzést igényel.
• Tudja-e teljesíteni feladatát anélkül, hogy magát vagy másokat veszélyeztetne.

A munkaalkalmassági-üzemorvosi vizsgálatok menete

1. Családi anamnézis felvétele
2. Részletes kórelőzmény felvétele, korábbi foglalkozási kórelőzmény feltárása
3. Életmódbeli szokások (pl.dohányzás, alkoholfogyasztás), rizikótényezők felmérése
4. Fizikális belgyógyászati vizsgálat
5. Vérnyomásmérés
6. Testmagasság, testtömeg mérés
7. Látásélesség vizsgálata, tájékozódó látótérvizsgálat, szükség esetén színlátás vizsgálata
8. Idegrendszer vizsgálata
9. Bizonyos munkakörök esetében kiegészítő vizsgálatok szükségesek: ilyen például: vércukormérés, vizelet vizsgálat, EKG felvétel készítése, zajos munkahelyen dolgozók esetében műszeres szűrő hallásvizsgálat.
10. Új munkavállalók esetében megfelelő tájékoztatás leendő munkakörével kapcsolatban, illetve tanácsadás történik a munkával kapcsolatos higéniai kérdésekkel és védőeszközökkel kapcsolatban.

Abban az esetben ha kérdése merült fel, forduljon hozzánk bizalommal.